A ’to crumble’ annyit jelent, mint morzsolni. A hagyományosan gyümölccsel készülő brit specialitás francia barátaink igencsak nagy kedvence. Bár a történelemkönyvekből úgy sejlik, angolok és franciák évszázadokon át perlekedtek, íme a bizonyítéka annak, hogy a két nemzet békés korszakai kulináris gyümölcsöket is hoztak. Az én okfejtésem szerint a francia kultúrába oltott, belga alapanyagot sem nélkülöző, angol származású crumble olyannyira finom, hogyha két, egymással hadban álló nemzet vezetői egy crumble-reggelit elköltenének egymás társaságában, garantáltan letennék a fegyvert.

Omelette au fromage (ejtsd: omlett o fromázs) - sajtos omlett

Pot au feu (ejtsd: potofő) - egy fajta húsleves; a benne főtt hússal és zöldséggel

Quiche Lorraine (ejtsd: kiss lorenn) - tojásos, sonkás, szalonnás tejszínes sós lepény

Escargot de Bourgogne (ejtsd: eszkárgo dö burgony) - burgundiai csiga

Raclette (ejtsd: ráklett) - sült sajt

Bouillabaisse (ejtsd: bujabessz) -halleves

Cassoulet (ejtsd: kasszulé) - sólet

Coq au vin (ejtsd: kok o ven) - kakas borban

Confit de canard (ejtsd: konfi dö kánár) - kacsapecsenye

Mousse au chocolat (ejtsd: mussz o sokolá) - csokoládéhab

Crème au caramel (ejtsd: krem o kárámel) - karamellkrém

Tarte Tatin (ejtsd: tárt táten) - „fordított” almatorta

Tarte à l’oignon (ejtsd: tárt á lonyon) - sós hagymalepény

Crème brûlée (ejtsd: krem brülé) - vaníliapuding égetett karamellréteggel

Kiskoromban szent meggyőződésem volt, hogy a madártej a gerléktől származik – amely meggyőződést nagyanyám táplálta belém teljes sikerrel. Felcseperedve aztán szegényebb lettem egy legendával, de a madártej receptjével gazdagabb.

A párizsi bisztrók sztárja visszatér! Az eltűnt idő nyomában c. regényfolyam II. kötetében (Proust - Bimbózó lányok árnyékában) mellékszereplőként felbukkanó harapnivaló már az 1900-as évek elején nagy sikernek örvendett. Bisztrós fellépései során klasszikus megjelenés jellemzi: toast kenyér benne egy szelet sonkával, valamint reszelt sajttal a tetején. Gyakran Croque Madame kíséretében érkezik, aki kivétel nélkül mindig tükörtojást visel fejdíszként.

Mindenféle kendőzés nélkül eláruljuk, hogy Marie- Jeanne Bécu, azaz Du Barry asszony kedvence a karfiol volt, maga a grófné pedig XV. Lajos francia király kedvence volt, így lehetséges, hogy e híresen erkölcstelen kapcsolat mellékhatásaként a karfiol sem állt távol őfelségétől. Erre ugyan semmiféle bizonyíték nincs, de a karfiolételek élvezeti értékéből ezen történeti bizonyosság hiánya nem von le semmit. Mint ahogy az uralkodó szenvedélyéből se vontak le hosszú ideig semmit Du Barry komtessz szaporodó szarkalábai és hurkái.

Mostanában sorozatban bosszankodtam, amikor egymást követték a tv-csatornákon a confit-receptek. Eme receptek jelenléte a magyar tudatban természetesen dícséretes és elősegítendő, de a legtöbb recept egy bizonyos pontnál abbamaradt. Először összeesküvésre gyanakodtam, valamilyen félelmetes receptnepper-hálózatra, amely félrevezeti a világot, hogy aztán nagy pénzekért vesztegesse az igazi konfitkészítési útmutatókat, aztán arra gondoltam, hogy beköszöntött a folytatásos receptek kora, új médiatalálmány, ahol az előkészületek után a jövő héten nézhetjük meg a folytatást. Addig pedig izgulhatunk, hogy sikerült-e a konfit vagy sem?