A tartiflette (ejtsd tártiflett) egyfajta rusztikus, hegyvidéki rakott krumpli, mely kizárólag reblochon (ejtsd röbloson) sajttal készül. Az eredetvédett reblochon sajt és a tartiflette elválaszthatatlan egymástól, mondhatni egyik sem létezik a másik nélkül. Csupán harmincéves múltra tekint vissza, mégis Szavoja (Savoie) vidékének emblematikus „klasszikusa”. Minden rosszindulatú vádaskodás nélkül mondhatjuk, hogy a Tartiflette egy jól bevált marketingfogás, melyet a ’80-as években a Reblochon Készítők Szakmai Szervezete a sajt fogyasztásának fellendítése céljából vezetett be a gasztronómia piacára. Az étel így sem veszít semmit dicsőségéből…

A galette de sarrasin (ejtsd gálett dö száráze’n) a gallok és bretonok egyik legrégebbi eledele; forró vaslapon sütött hajdinapalacsinta, amit sós töltelékkel főételként fogyasztanak. A legtradicionálisabb változata reszelt ementálit, sonkaszeleteket és tükörtojást rejt. Bretagne vidékén a galette szóval érdemes óvatosan bánni, mert használta nem következetes: nyugaton vastag édes süteménytésztát vagy vajas kekszet jelent, a gallok vidékén, Ézsak-Bretagneban, pedig kizárólag sós, hajdinalisztből készült palacsintát takar.

A brabanti módra készült fácánt emlegetik brüsszeli fácánnak is. Francia vetülete mindössze annyi van, hogy a belga szomszédok behatásának eredményeképpen gall barátaink is gyakran fogyasztják. Az eredeti recept azonban a belga konyha remeke, és gyökerei nem is oly messzire, mindössze az ’50-es évekre, nyúlnak vissza.

A baszk konyha Franciaországban és Spanyolországban egyaránt nagy elismerésnek örvend. Ez a vidék hagyományos háztáji gazdaságainak, különleges éghajlatának és földrajzi viszonyainak köszönhetően számos egyedülálló termék előállítója (sajt, bárány, paprika, bor, sonka, hal, sütemény, stb.). Egyaránt érzékelhető itt francia és spanyol befolyás. Az olajbogyó, az olívaolaj, a paradicsom, a paprika tipikusan spanyol behatás. A baszk módra készített csirke nem más, mint egy úgynevezett pipérade-dal, azaz paradicsom-, és paprikakörítéssel készített húsétel. Ha meg kívánjuk tisztelni ezt a gasztronómiai remekművet, tanyasi csirkéből készítsük!

A boeuf bourguignon-ban (ejtsd böf burginyon) Burgundia hamisítatlan ízei köszönnek vissza. A szarvasmarha tenyésztésről és a vörös borokról elhíresült régió emblematikus étele a burgundi marharagu, melyet eredetileg a parasztok ünnepek alkalmával készítettek, majd később vasárnapi főétellé vált. Az étel sikerére a választ egyedi ízeiben kell keresnünk: hihetetlenül illatos és omlós!

A tabulé a Közel-Kelet salátája. A petrezselyem és bulgur alapú salátát Szíria és Libanon nemzeti ételeként tartják számon. Többféle változata létezik: a libanoniban arányában jóval több a petrezselyem, mint a bulgur, a szíriaiban a bulgur a meghatározó, míg az örmények római salátával és uborkával készítik. Közel-keleti lévén, nem meglepő, hogy a tabulénak kóser változata is létezik, de még Északnyugat-Afrikában és Brazíliában is kedvelt ételnek számít. A magreb országokról azt is mondják, hogy ez az a föld, ahol mindig kuszkuszt esznek. A tabulé Európában Franciaország révén - a magreb kultúra hozományaként kuszkusszal - honosodott meg. A mai napig ő a legnagyobb európai fogyasztója.