A galette de sarrasin (ejtsd gálett dö száráze’n) a gallok és bretonok egyik legrégebbi eledele; forró vaslapon sütött hajdinapalacsinta, amit sós töltelékkel főételként fogyasztanak. A legtradicionálisabb változata reszelt ementálit, sonkaszeleteket és tükörtojást rejt. Bretagne vidékén a galette szóval érdemes óvatosan bánni, mert használta nem következetes: nyugaton vastag édes süteménytésztát vagy vajas kekszet jelent, a gallok vidékén, Ézsak-Bretagneban, pedig kizárólag sós, hajdinalisztből készült palacsintát takar.

A galette de sarrasin az egyik legjobb dolog, ami észak-francia körutazásunkon velünk történhetett. Érdekes, hogy ami régen a szegények eledele volt manapság mennyire közkedvelt és drága. A hajdina különlegesen, de egyáltalán nem tolakodóan kesernyés és fűszeres íze, valamint magas rost, magnézium, vas, és B-vitamintartalma révén a napjainkban meglovagolt egészséges táplálkozási trendek egyik főszereplője.

A hajdina francia nevét (sarrasin, azaz szaracén) sötét színű magjainak köszönheti, melyből szürkés színű liszt készül. A hajdina valójában nem is gabonaféle, a keserűfűfélék rokona, mely Keletről származik és a keresztes lovagok ismertették meg az öreg kontinens lakosságával. A három-négy hónap alatt beérő növényt igénytelensége miatt a Bretagne terméketlen talaját művelő gallok és bretonok előszeretettel fogadták. A középkorban a parasztok körében még ennél is többet nyomott a latban, hogy mivel a hajdina nem tartalmaz glutént, önmagában kenyékészítésre nem is használható, valamint hozama kiszámíthatatlan és alacsony, ezért nem vetettek ki rá adót.

A gallok, bretonok, majd később a normannok földjén is hamar alapélelmiszerré vált, idővel pedig mesterségek épültek köré. Egyes források szerint Rennes városában 1850-ben 130 galettekészítő mestert számláltak, 50 évvel később pedig már 400-ra rúgott számuk. Igazi galette-boom volt Franciaországban!

Franciaország hajdinaliszt fogyasztása a mai napig kiemelkedően magas Európában, az országon belüli fogyasztás egynegyedéért pedig a bretagne-i lakosok felelősek. A helyi termelésen felül közel 12.000 tonnányi hajdinalisztet importálnak Kínából, Lengyelországból és Kanadából.

A galette könnyű, gyors, finom, különleges és nem utolsósorban egészséges. Újfent megállapítást nyert, hogy a francia gasztronómia kimeríthetetlen és az ízlelőbimbók végtelen örömére szolgál. J

Hozzávalók 6 galettehez

125 dkg hajdinaliszt

1 db tojás

½ evőkanál durva tengeri só

2,5 dl szénsavmentes víz

1 evőkanál olvasztott vaj a tésztához + kb. 100 g a sütéshez

150-200 g húsos sonka

100-150 g reszelt ementáli sajt

6 db tojás – galette-enként egy

zöldsaláta köretnek

Elkészítés

1. A lisztet tálba szitáljuk, majd a közepében mélyedést alakítunk ki. Ebbe ütjük bele a tojást. Megsózzuk, majd folyamatos kevergetés mellett apránként hozzáadjuk a vizet. Annyit, hogy palacsinta sűrűségű tésztát kapjunk.

Ezt követően erőteljesen felverjük; legalább 15 percig.

Hűvös helyen 1-2 órát pihentetjük.

2. Ezidő alatt előkészítjük a tölteléket: lereszeljük a sajtot, a sonkát 1-2 cm-esre vágjuk, majd elkészítjük a friss zöldsalátát.

3. A tésztát pihentetés után ismét felverjük (pár perc), majd hozzáadjuk az olvasztott vajat. Ha besűrűsödött, vízzel hígíthatjuk.

4. Vajazzuk meg a serpenyőt és süssük ki a palacsintához hasonlóan. Amikor megsült a galette az egyik oldala és megfordítottuk, a serpenyőben helyezzük rá a szeletelt sonkadarabokat és a sajtot, hogy egy kicsit átmelegedjen a töltelék és a sajt kissé megolvadjon. Ha megsült a tészta második oldala is, hajtsuk fel a négy szélét és óvatosan helyezzük tányérra.

5. Készítsünk tükörtojást és tegyük a töltelékkel megtöltött galette tetejére. Salátával együtt tálaljuk.

Folytassuk ugyanígy a többi galette-tel is!

Langyosan a legfinomabb.

Ha lukacsos lesz a galette tésztája, ne ijedjünk meg; normális!