Az elzászi eredetű mazsolás sütemény által nyújtott élvezet nem csak a franciák és az osztrákok privilégiuma; mára szinte az egész világot meghódította ez a különleges formájú édesség. Elzász gasztronómiai nagykövete több néven is ismert; gyakran emlegetik, de kevesen tudják helyesen leírni. Kougloff, Kugelhopf, Guglhupf – egy és ugyanaz!

Franciaország a történelmi, természeti látványosságok és a gasztronómia eldorádója. Ahogy az ország gasztronómiája nem alkot egységes egészet, úgy az északi területeké sem; régiónként más és más az, amit mi „francia konyhaként” emlegetünk. Megunhatatlan változatossága pont a régiók természeti adottságaiban, a kapcsolódó növénytermesztésben, állattartásban, így a jellegzetes helyi ételekben, italokban keresendő. Észak-Franciaország sokszínűségének felfedezése okot ad egy kis álmodozásra…

Semmi kétség nem fér hozzá; beköszöntött a nyár és egy ideig a nyakunkon is marad, úgyhogy jobb elővenni a túlélőfelszerelést és kibabrálni vele…

Nagy meglepetésként és egyben megtiszteltetésként ért, hogy a szentendrei Ínyencház főzőiskola háziasszony, Kriszta, megkeresett és felkért, tartsak gyorstalpalót francia ízekről, hangulatokról…

Szeretettel várunk minden érdeklődőt, legközelebb május 24-én!

http://www.inyenchaz.hu/event-booking.php?eventID=103&serviceID=1&date=2014-05-24

Ha elmerengünk azon, mi köti össze leginkább a francia és a magyar kultúrát, történelmet, és kulináriát, a bor után kétség kívül a liba- és kacsamáj jut eszünkbe először. A megfelelően elkészített liba- és kacsamáj terrine méltán kaphatná a „legek legje” elnevezést; nem véletlenül, tisztel benne mindkét nemzet gasztronómiai különlegességet és kulturális örökséget egyaránt.

Az évzáráshoz nem is lehet jobbat elképzelni, mint egy ínyenc liba- vagy kacsamájpástétomot. A terrine de foie gras (ejtsd terrin dö foá grá) az ünnepi ételek francia klasszikusa, mely kenterbe ver minden karácsonyi pulykakreációt. Aki nem hiszi, járjon utána!

A munkaszüneti napok nem csak láblógatásra, konyhatündérkedésre is remek alkalmat biztosítanak. Meg kell ragadni az alkalmat, hisz’ hétköznapokon keveseknek adatik meg a villásreggeli élménye. A helyzeti előny adott, mert egy kiadós lustálkodás után minden máshogy fest. De ha a felszolgált ételnek jól csengő, francia neve van, szemet gyönyörködtető a tálalás, és nem utolsósorban finom is, kétség nem fér hozzá, a siker garantált. Ha pedig ágyba visszük a nagyérdeműnek a kávés reggelit, minden bizonnyal lábaink előtt fog heverni. Egy rövid időre legalábbis biztosan...