A tapenade (ejtsd tapönád) egy olyan Provence-i fűszeres krém, melynek alapvető összetevője a szardella, a tonhal, az olajbogyó és a kapribogyó.

Úgy tudni, hogy 1880-ban egy Marseille-i séf, Meynier, „segítette a napvilágra”. Főtt tojások belsejét töltötte meg az összezúzott töltelékkel. Fűszer csak később került az eredeti receptbe. Az olajbogyó színének megfelelően létezik fekete és zöld változatban is.

A szó eredét illetően megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a „tapiner”, megtaposni szóból ered, hiszen annakidején az olajbogyóból szüretet idején taposással nyerték ki az értékes nedűt. Mások úgy vélik a provence-i „tapen” szóból származik, ami a kapribogyó megfelelője.

Felhasználása igen sokrétű: a franciák előszeretettel szokták canapé-ként (ejtsd kánápéként), azaz kis fatatocskák formájában, aperitifként fogyasztani, de emellett húsokat és halakat is pácolnak vele. Félreértés ne essék, nem azért kerül szóba a dívány, mert a franciák rá kívánnak ülni egy ilyen kulináris remekműre! Anthelme Brillant-Savarin, híres francia író és gasztronómus a majonézről mondta a következőket, ami a tapenadre is teljes mértékben átértelmezhető. „A majonézzel mindent lehet csinálni, kivéve: ráülni.” :)

A „nizzai kaviárnak” is nevezett püré íze kellő odafigyelés melett biztosan nem lesz olyan sós, de legalább olyan intenzív élményt jelent majd. Ki kell próbálni! Ízleni fog!

Hozzávalók:

100 g szardella

100 g tonhal

350 g fekete olajbogyó

100 g kapribogyó

4 gerezd fokhagyma

2,5 dl olívaolaj

1 citrom

2 csipet kakukkfű, 1 db babérlevél, só, bors

Elkészítés:

1. Alaposan áztassuk ki a sós szardellát, csepegtessük le a tonhalat és pucoljuk meg a fokhagymát.

2. A szardellát szálkátlanítsuk, majd daráljuk le a tonhallal, az olajbogyóval, a kapribogyóval és a fokhagymával együtt.

3. A pépet öntsük mozsártörőbe, adjuk hozzá a fűszereket, majd apránként az olajat és a citrom levét.

4. Addig törjük a mozsárban, amíg a krém sűrű és sima nem lesz.

5. Tálaláshoz készítsünk pirítóst és főtt tojást.