Itt az ideje búcsút inteni a forró nyárnak és egy kis körtés finomsággal ünnepelni az ősz magával ragadó színeit és ízeit! Szép Heléna körtéje a francia klasszikusok klasszikusa. Már első kóstolásra rabul ejt, és aki kóstolta, abban észrevétlenül kialakul az addig nem élő, közvetlen asszociáció szép Heléna és a Vilmos körte között.
A poire belle Hélène (ejtsd poár bell hélen) megalkotója nem más, mint „a szakácsok királya, a királyok szakácsa”, Auguste Escoffier. A remekművet az 1864-ben bemutatott és elsöprő sikert arató, trójai Heléna történetét feldolgozó „A Szép Heléna” című operett inspirálta. A zenét Jacques Offenbach komponálta, a főszerepet pedig a közönséget elbűvölő Hortense Schneider játszotta. A darab nem csupán Meneláosz spártai király feleségének, Heléna elrablásának, valamint a trójai herceggel, Paris-szal való szerelmi történetének rekonstrukciója, csípős szatírizmussal ábrázolja a III. Napóleon körül forgolódó úri társaságokat is. Aktualitásának és antik jellegének köszönhetően a darab Európaszerte diadalt aratott, akárcsak a róla elnevezett körte-desszert. A dolog pikantériája, hogy a körtéről Homérosz is megemlékezett; az istenek ajándékának nevezte azt.
Olaszország és Spanyolország után Franciaország a körte harmadik legnagyobb exportőre. Több mint 1500 fajtája ismert, bár kereskedelmi forgalomban csak körülbelül tízet lehet megtalálni. Európában és Ázsiában (pl. nashi) is őshonosnak tekintjük. Már a görögök és a rómaiak is előszeretettel fogyasztották. Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló. A fogyasztott gyümölcsök rangsorában Magyarországon az alma, a barack és a szilva után a negyedik helyen áll.
A körte magas rosttartalma segíti a cukor és a megemésztett zsírok felszívódásának szabályozását, valamint leköti a rákot okozó vegyi anyagokat a vastagbélben. Kiváló C-vitamin és réz forrás, melyek egyaránt fontosak a szabad gyökök lekötésében, így segítenek a sejteket megóvni az oxigén okozta károktól. A körtében a K-vitamin tartalom is magas. Ez a vitamin a véralvadás folyamatában elengedhetetlen, szabályozza a vérzés lassítását és leállítását. Mivel a legtöbb C-vitamin a héjában található, javasolt a körtét hámozatlanul enni.
Gyomorkímélő, csonterősítő, emésztést segítő, bélműködést serkentő hatása révén a kiegyensúlyozott étrend fontos eleme lehet. Jótékony hatásainak köszönhetően gyakran ajánlják érelmeszesedésben és vesepanaszokban szenvedő betegeknek, valamint szív-, és érrendszeri problémákkal küzdőknek.
Hozzávalók:
4 db körte
1 citrom
5 dl víz
10 dkg cukor
1 vaníliarúd
egész fajéj és csillagánizs
15 dkg étcsokoládé
1,5 dl főzőtejszín (ha van, crème fraîche-t használjunk)
5 dkg vaj
vanília fagylalt
Elkészítés:
1. A körtéket megmossuk és meghámozzuk. Két módszer ismeretes. A klasszikus recept szerint a körtéket nem vágjuk fel, hanem egészben hagyjuk, és alulról igyekszünk eltávolítani a magházat. A modernebb és egyszerűbb megoldás, ha a körtét félbe vágjuk, és úgy vesszük ki a magházat. Fontos, hogy a körték szárát meg kell hagyni!
2. A meghámozott, kimagozott körtéket azonnal forgassuk bele citromlébe, hogy ne barnuljanak meg.
3. Kaparjuk ki a vaníliarúd belsejét és a cukorral együtt tegyük bele a felforrósított vízbe. Elegendő 1-2 percig forralni. Ha felforrt, tegyük bele a körtéket és csökkentsük a lángot. Alacsony hőfokon addig főzzük a körtéket (körülbelül 10 perc), míg megpuhulnak, de nem főnek szét.
4. A körtéket a főzőlében hagyjuk kihűlni, majd tegyük hűtőbe, hogy teljesen áthűljön. Célszerű előző nap elkészíteni a főtt körtéket, hogy legyen idő a hűtésre.
5. Másnap készítsük el a csokoládészószt: Az étcsokoládét olvasszuk meg, adjuk hozzá a vajat, majd a főzőtejszínt. Kicsit hagyjuk hűlni.
6. Mélytányért használjunk. A langyos csokoládét felülről, a szártól csurgassuk rá a körtékre és tálaljunk mellé 1-2 gombóc vanília fagylaltot. A fagylaltra is tehetünk a csokoládéból.