home
asdsa
támogatóink

Julia Child, a tűzrőlpattant konyhatündér

2011. 12. 29.

Napjainkban egyre inkább a „főzős” tévéműsorok tömkelegében élünk, de nem volt ez mindig így! Volt idő, mikor a TV ugyan már létezett, de szakács még egyáltalán nem volt a képernyőn. A franciakonyha-rajongó Julia Child tévéműsorát, mely a világon az elsőnek számított, 1963-ban kezdték el vetíteni az Egyesült Államokban. A szívvel-lélekkel főző chef forradalmasította az evés-ivás kultúráját Amerikában és hiteltérdemlően bizonyította, hogy a francia szakácsművészet kimeríthetetlen, párját ritkítja, és valósággal rajongani lehet érte…

Julia Child volt az első amerikai sztárszakács. Szakácskönyveinek lapjain és a televízió képernyőjén keresztül egyaránt arra tanította az amerikaiakat, hogy a mindennapokban is adják meg a módját az étkezésnek. A különböző főzési technikák és a francia konyha bemutatását, valamint meghonosítását küldetésének tekintette. Amennyire már a kezdetektől ismertté vált az Egyesült Államokban, olyannyira kevéssé ismerte Őt a nagyközönség Franciaországban. Legismertebb szakácskönyve a Mastering the Art of French Cooking, amely 1961-ben jelent meg először nyomtatásban.

A kezdetek és a II. Világháború

Julia Child Julia McWilliams néven született 1912. augusztus 15-én Kaliforniában. 1934-ben Massachusetts-ben történelem szakon szerzett diplomát, majd ezt követően New Yorkban dolgozott egy lakberendezési cég hirdetési osztályán. 1937-ben visszatért Kaliforniába, ahol helyi érdekeltségű cikkeket publikált. 28 évesen a Vörös Kereszt önkéntese volt, majd a Pearl Harbor elleni támadást követően az Amerikai Tengerészgyalogsághoz jelentkezett szolgálatra, de 188 cm-es magasságára hivatkozva elutasították. A világháború alatt hírszerzői munkáit Wasingtonban kezdte meg, de magas iskolázottságának és rendkívüli gyakorlatiasságának köszönhetően egyre felelősebb munkákat bíztak rá. Többek között Sri Lankán, majd ’45-től Kínában teljesített titkos hírszerzői feladatokat. Itt ismerkedett meg a szintén kém Paul Child-dal, későbbi férjével és patrónusával. A háború végeztével visszatértek Amerikába, ahol rövid időn belül össze is házasodtak.

Párizs és a hivatástudat

A háború után Paul a Külügyminisztériumban kapott állást és Párizsba helyezték külszolgálatba. Julia itt döbbent rá igazi hivatására. Első franciaországi vacsorája; a vajban párolt nyelvhal és osztriga egy Loir-völgyi Pouilly-Fumé fehérbor társaságában, olyan mély benyomást tett rá, amit évekkel később is úgy emlegetett, mint egy „lelki-szellemi felébredést”.

Férje bíztatására beiratkozott a világhírű Le Cordon Bleu szakácsiskolába, melyet kiváló eredménnyel végzett el. Fél év elteltével csatlakozott a Cercle des Gorrmettes-hez (Ínyencnők Köre). Itt ismerkedett meg és kötött barátságot Simone Beck-kel és Louisette Bertholle-lal, akik akkoriban épp amerikaiaknak írtak szakácskönyvet. Beck egyből meglátta Child eltökéltségét és tehetségét, így segítségét kérte a könyv tökéletesítésében. A cél az volt, hogy amerikai alapanyagok használatával a receptek teljes mértében meghonosíthatóak legyenek Amerikában. Közösen hozták létre a L’Ecole des trois Gourmands (A három ínyenc iskolája) informális szakácsiskolájukat. Legfőbb törekvésük az volt, hogy Párizsban élő amerikai nőket vezessenek be a francia konyhaművészet rejtelmeibe. Az óráknak Julia konyhája adott otthont.

Egy életre szóló gasztro-kaland

Négy év Párizs után Julia férjét Európa más részeire szólította munkája, de a három hölgy francia konyha iránti rajongása töretlen maradt. Az ezt követő 10 évben folyamatosan tesztelték receptjeiket; Julia azokat franciáról angolra fordította, valamint a sütés-főzés csínját-bínját részletekbe menően elemeire bontotta, mellyel érdekessé és praktikussá formálta.

A három ínyencnő a Huoghton Mifflin könyvkiadóval írt alá szerződést, aki később visszadobta a könyvkiadást annak enciklopédia jellegére hivatkozva. Child nem volt kész kompromisszumokra, sem a recepteket nem kívánta egyszerűsíteni, sem a könyv terjedelmét nem óhajtotta csökkenteni. Egy fiatal és tehetséges szerkesztőnő mégis meglátta a fantáziát a 734 oldalas, vaskos receptgyűjteményben. Végül a neves Knopf kiadó vágott bele a merész vállalkozásba, és 1961-ben megjelent a kétkötetes szakácskönyv első része Mastering the Art of French Cooking címmel. A második kötet 9 évvel később került nyomtatásba. A recepteskönyv-enciklopédia a mai napig forradalmi műnek számít, mely gyökeresen átformálta a gyorsételek bűvöletében élő amerikaiak gondolkozását.

A sztárchef és az elismerések

A tévéműsor gondolata szinte a semmiből bukkant elő, mikor visszatérve az Egyesült Államokba, Julia épp a bostoni közszolgálati televízióban népszerűsítette könyvét. Az őt fémjelző sajátos hanghordozással, nyílt, őszinte és természetes stílusával, valamint jóízű humorával egy egyszerű omlett készítésével elkápráztatta a nézőközönséget. A csatornához megszámlálhatatlan telefonhívás és gratuláció érkezett, így nem volt kérdéses, Julia Childnak adásba kell kerülnie! 1963-ban terítékre került a Francia séf (The French Chef) című tévésorozat. Julia hozzáértő és megnyerő modorával, szívmelengető kedvességével és természetességével rövid időn belül az amerikaiak szívébe lopta magát; észrevehetetlenül, egyik pillanatról a másikra megszületett a televíziós műsorok egyik új műfaja; a „főzős” műsor. 1966-ban az elsöprő sikereket az ismeretterjesztő műsorok kategóriájában megszerzett Emmy díj is megkoronázta. Julia Child minden idők legmarkánsabb gasztro-úttörője lett; neve az igényes főzés szinonimájává vált.

 (Karácsonyi Fatörzs receptje Julia Child előadásában)

A hetvenes, nyolcvanas években rendszeresen megjelent az ABC Good Morning America című műsorában. Majd újabb sikerek következtek: a Julia Child and Company, a Dinner at Julia’s és több új szakácskönyv, melyek a kulináris ismeretek szinte minden vetületét érintették. Ő volt az első nő, aki felkerült a világhírű Amerikai Kulináris Intézeti Hírességek Falára. 2000-ben a legmagasabb francia állami elismeréssel, a francia Becsületrenddel is kitűntették, valamit az Amerikai Művészeti és Tudományos akadémia hivatalos tagjává választották. 2002-ben az Amerikai Történeti Múzeumban állították ki teljes felszerelésével azt a konyhát, melyet maga Paul Child tervezett és adaptált hórihorgas felesége magasságához, és ahol később három főző-műsorát is forgatták. 2003-ban Szabadság Érdeméremmel tüntették ki, valamint a Harvard, a Johnson & Wales és a Smith Akadémia tiszteletbeli doktora is lett.

A búcsú

Julia Child két nappal 92. születésnapja előtt, 2004 augusztusában veseelégtelenségben hunyt el. Nagy szívfájdalmára utódai nem születtek, házát egykori iskolájának adományozta. Két évvel halála után jelent meg újságíró unokaöccse által kidolgozott önéletrajzi kötete, melyben többek közt arról is vall, miként fedezte fel magában az életre szóló hivatástudatot, elkötelezettséget, és szűnni nem akaró szenvedélyt a francia konyhakultúra iránt. Julia életére úgy emlékezik vissza, melyben az ételek, az asztalközösség és az ehhez hasonló apró örömök száma végtelen. A könyv a mai napig bestseller.

Töretlen meggyőződés

Kritikusai körében több ízben került terítékre a Child által nagyrabecsült összetevők, a vaj és a tejszín kérdése. Táplálkozási szakértők élesen megkérdőjelezték ezek használatát és az egészségre gyakorolt hatásukat. Ezekkel az ellenálló erőkkel Julia Child egész élete során szembekerült. Válasza éles volt és határozott: „az ételektől való fanatikus félelem át fogja venni a hatalmat az étkezési szokások felett, és ez a rögeszme megfoszt bennünket az ételek valódi élvezetétől”. Amikor 1990-ben Julia Child interjút adott, így fejtette ki véleményét: „Túlreagálják. Ha az ételektől való beteges vakrémület nem szűnik meg, az az amerikai gasztronómia halálához vezethet. Szerencsére a franciáknál nem jelentkeznek hasonló hisztérikus tünetek, mint nálunk. Élveznünk kellene az ételeket és örömünket lelnünk azokban. Ez az egyik legegyszerűbb és legkellemesebb élmény, melyet az ember földi élete során megtapasztalhat.” Idővel az igen egysíkú amerikai kulináris kultúrán sikerült éket ütnie. Az így keletkezett repedésen pedig bőségesen szivárgott be a tengerentúlra a 70-es években induló amerikai gasztroforradalom. Akik addig csak készételeken, hamburgeren és sültkrumplikon éltek, elkezdtek francia omlettet és beuf bourgignon-t (egyfajta marharagu) főzni.

Julia Child néptanítói attitűdje párhuzamba állítható a mi Öveges professzorunkéval, hisz a tudás mellett mindketten egyfajta gondolkozásmódot is továbbörökítettek az utókorra. Bátran állíthatjuk, hogy számos, napjainkban elismert kulinárista Julia Child szoknyája mögül bújt elő.

Egyedi jellem, felszabadító látásmód

Julia tévéműsorainak az volt az egyik legnagyobb különlegessége, hogy az nem egy előre megrendezett, tökéletesen összevágott képsorozat volt. Julia ugyanúgy csörömpölt edényeivel és hibázott a főzés közben, mint egy átlagos háziasszony, sőt ugyanannyi ideig tartott neki megfőzni valamit, mint nekünk. Amikor az egyik adásban a burgonyás palacsinta feldobás közben nem csak a serpenyőben, hanem a tűzhelyen is landolt, könnyed természetességgel megvakarta fejét és annyit fűzött hozzá: „amikor feldobsz valamit, biztosnak kell lenned önmagadban”. Felszabadító gondolatok voltak ezek, mellyel Julia az addig szentként tisztelt - és sokak számára addig megközelíthetetlennek tekintett - konyhát úgy szekularizálta, hogy annak "szent” jellege sosem veszett el. A hibázás bűnének rablánca egycsapásra lehullt az amerikai nők karjáról.

Néhány év alatt az amerikai társadalom apraja-nagyja szívébe zárta a hórihorgas, kissé esetlen, olykor hibázó, az ételeket elejtő, elégető konyhatündért. Ő volt az a nő, aki forradalmasította és újraértelmezte Amerika és az étkezés kapcsolatát.

El kell ismernünk, hogy a stílusosan, fehér gyöngysorban sütő-főző, arcunkra mosolyt csaló, elsőre kissé furcsa hanghordozással sipítozó, mégis bájos Julia azért tudott valamit a gasztronómiáról. Könyveiben megdöbbentő, már-már megbotránkoztató részletességgel van leírva, hogy mit és hogy kell megcsinálni. Az instrukciókat kitartóan követve elképesztően finom végeredményhez juthatunk, persze ehhez az is kell, hogy ne akadjunk fenn olyanokon, hogy miért kell kifőzni a felvágott szalonnát, majd hideg vízben lemosni. Receptjei olyan ételek elkészítésével és olyan alapanyagokkal ismertetnek meg bennünket, amelyekről azelőtt lehet, hogy nem is hallottunk. Megtanulhatunk articsókát pucolni, kacsát filézni, vagy akár homárral megbirkózni.

Az utókor öröksége

Julia Child munkásságának legnagyobb elismerése talán mégis az, hogy az által létrehozott televíziós műfaj népszerűbb, mint valaha. Emléke könyvein és tévéműsorain keresztül tovább él rajongói emlékében. Az Ő élettörténete inspirálta a 2009-ben nagy sikerrel bemutatott Julie és Julia című vígjátékot is. A filmrendező a blogger Julie Powell főzőpróbálkozásaival párhuzamosan elmesélve alkotta meg két síkon futó, ám nagyonis összefüggő és szórakoztató mozifilmjét. A film egyidejűleg két élettörténetet mutat be: Julie Powellét, aki elhatározza, hogy egy év leforgása alatt végigfőzi a híres szakácsnő 524 receptet tartalmazó receptkönyvét, valamit a 60-as évek Julia Child-jáét, aki férjével Párizsba költözik, majd évekkel később sikerrel adja ki terjedelmes receptkönyvét. A film legnagyobb érdeme, hogy a főzést nem annak mutatja, aminek az emberek többsége tartja; egynek a kötelező házimunka közül. A főzés itt mint kreatív, felüdítő tevékenység pompázik, amit a két nő azért művel, mert szeret és örömöt okoz nekik.

Julia Child azt mutatta meg a közönségnek, hogy elsősorban a főzés öröméért kell kötényt kötni. A Child révén elterjedő jelenség pikantériája, hogy a Francia séf c. tévésorozat közel azonos időben került adásba, mint ahogy Betty Friedan feminista alapműve megjelent. A The Feminine Mystique a nők felszabadítása mellett tört pálcát: a házimunkát, és természetesen a főzést, az elnyomás egyik legfőbb fajtájaként mutatja be. Véleménye szerint a háztartásbeli nők folyamatos feszültségben élnek amiatt, hogy értelmetlennek és értéktelennek érezik az otthon végzett munkát. Elsőre úgy tűnt, mintha Child és Friedan az érem két ellentétes oldaláról beszéltek volna. Azonban Julia Child munkássága sokban hozzájárult az amerikai nők „felszabadulásához”. A konyha, és a főzés átértelmeződött alantas, szolgai munkából izgalmas, kreatív, teremtő alkotássá, mely nem az elnyomás, hanem éppen az egyenrangúság szimbólumává vált.

Julia Child a megszokottól eltérő, ám a végletekig szenvedélyes és újító természete felbecsülhetetlen értéket hagyott az utókorra. Egészségesen étkezni és élni, az életben megtalálni az egyszerű, de mégis nagyszerű örömöket – ez az, amit egy életen át kell tanulni mindenkinek.

 

Egy recept Juliától:

Csokoládés mandulatorta

 

Hozzávalók a tésztához:

30 dkg étcsokoládé

6 evőkanál sütőrum

30 dkg vaj

9 db tojás sárga és fehérje szétválasztva

3,5 csésze cukor

1,5 csésze liszt

1 evőkanál mandula aroma

1 csésze darált mandula

1 csomag mandula reszelék a díszítéshez

 

Elkészítés:

1. Vajazzuk és lisztezzük ki a tortaformát, a sütőt 200 fokon melegítsük elő.

2. A csokoládét 6 evőkanál rummal vízgőz felett egy lábasban olvasszuk fel.

3. A megolvasztott vajat a cukorral keverjünk habosra, majd adjuk hozzá a tojássárgáját.

4. Eközben a megolvadt rumos-csokis keveréket adjuk hozzá ehhez a masszához és dolgozzuk jól össze, majd keverjük bele a darált mandulát, illetve az egy evőkanál mandula aromát.

5. Ezt követően verjük fel a tojásfehérjét egy csipetnyi sóval.

6. A felvert fehérje egy kis részét óvatosan keverjük bele a masszába, majd adjunk hozzá egy fél csésze lisztet, amivel keverjük tovább óvatosan. Aztán adjuk hozzá a maradék tojásfehérjét és az egy csésze lisztet.

7. Tegyük bele a masszát a kivajazott és kilisztezett formába, majd 180 fokon 40-45 percig süssük.

8. A sütemény állagát úgy lehet a legjobban ellenőrizni, hogy egy szívószálat szúrunk a tésztába, amivel tökéletesen látható a torta belső állaga. Ha a teteje nagyon pirulna, fedjük le egy fóliával.

9. A sütőből kivéve hagyni kell kihűlni, csak azután vonjuk be a csokoládéöntettel.

 

Hozzávalók a bevonathoz:

18-20 dkg étcsokoládé

6 evőkanál rum

250 g vaj

 

Elkészítés:

1. A csokoládét 6 evőkanál rummal vízgőz felett egy lábasban olvasszuk fel.

2. Tegyük bele a vajat a lábosba és azt is olvasszuk fel.

3. A krémet hűtsük szobahőmérsékletűre, majd óvatosan vonjuk be vele a kihűlt tortát

4. A torta szélét, vagy akár az egész tortát bevonhatjuk mandulareszelékkel.

3 komment

Címkék: franciaország szakács Île-de-France

A bejegyzés trackback címe:

https://lacuisine.blog.hu/api/trackback/id/tr503501921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Béres Dávid · http://origophoto.blogspot.com 2011.12.29. 11:40:17

2012 áprilisában jelenik meg magyarul Julia Child: Életem Franciaországban c. könyve. Előrendelhető a booklineon is.
"Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai.
Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa."

2011.12.30. 22:49:06

@Béres Dávid: Én már elő is jegyeztem:) Alig várom:)

2011.12.30. 22:49:49

Sajnos még csak tegnap láttam a filmet, de nekem nagyon tetszett...
szepszonja.blog.hu/2011/12/30/bon_appetit_filmajanlo
süti beállítások módosítása