A tarte Tatin, vagyis a Tatin kisasszonyok tortája, vékony ropogós tésztájú almatorta édes és ragacsos karamellel a tetején.

A torta története a századfordulóig nyúlik vissza. Caroline et Stéphanie Tatin testvérek voltak, együtt vezették Lamotte-Beuvron-ban (Franciaország középső részén, Orléans-tól nem messze található kisváros) a mai napig is működő jónevű fogadójukat. A fáma szerint egy nap az egyik gáláns vendég bőbeszédűségével feltartotta Stéphaniet, aki közben teljesen megfeledkezett a desszertről.

Ijedtében a konyhába rohant, ahol megpillantotta, a meghámozott almákat. Ezeket gyorsan vajjal és cukorral együtt bedobta egy vas serpenyőbe és a kemencébe tette. Mikor szórakozottságából magához tért, rádöbbent, hogy amibe belefogott, az se nem torta, se nem sült gyümölcs lesz. Mi mást tehetett volna; a gyümölcs ekkor már javában sült, az illatok terjengeni kezdtek és a kiszolgálás gyorsan haladt, desszert pedig sehol… Nem volt visszaút, a vészhelyzetben tészta került a gyümölcsre. Sütés közben a gyümölcs omlósra puhult, míg a cukor karamellizálódot. Majd, jött az újabb rémület: hogyan is lehetne ezt - az első pillantásra „sütiszörnyet” - tálalni?! Hát fordítva! És megszületett a tarte Tatin.

A hír úgy járja, hogy ez a fejenálló almatorta a francia gasztronauták megkülönböztetett kedvence. Az eredeti recept almával készült, de akiben kicsit is hajlam van az újításra, megpróbálhatja körtével, sárgabarackkal, birsalmával, de akár fügével is. Egzotikusabb verzióban egyaránt ízletes mangóval, ananásszal, vagy banánnal.

Főszabály az alapanyagok minőségének respektálása. Ezen már nem is szabad meglepődnünk, hiszen franciákról van szó! Ebben a receptben illetlenség margarint használni vaj helyett, és több mint jótanács, hogy közepesen érett gyümölcsöket válasszunk. Ha a gyümölcsök éretlenek, több cukorra lesz szükség, ami nem éppen válik a végső ízhatás előnyére. Ha túlságosan érettek, akkor pedig félő, hogy egy „lekváros süti” lesz a végeredmény.

A „Tatin kisasszonyok tortája” elnevezést 1926-ban Curnonsky-tól, a híres francia író, novellista és gasztronómustól, kapta. Ezt a közkedvelt édességet Ő ruházta fel nemesi címmel és ajándékozta meg világraszóló gasztronómiai útlevéllel.

Igazi klasszikus és nagyon mutatós! Az élvezeti élmény kevés fahéjjal vagy egy gombóc vanília fagylalttal növelhető.

Hozzávalók:

A karamellizált almához:

1,5 kg közepesen érett alma

150-200 gramm kristálycukor

100 gramm vaj

A tésztához:

200 gramm finomliszt

100 gramm vaj

1 tojás sárgája

50 gramm porcukor

kevés só és víz

Elkészítés:

1.      Melegítsük elő a sütőt 200 ^oC-on és vajazzuk ki a sütőformát!

2.      Hámozzuk meg az almákat, negyedeljük el őket és „operáljuk ki” a magházat! Vágjuk 3-4 cm vastag gerezdekre!

3.      Egy teflonserpenyőben olvasszuk meg a vajat és adjuk hozzá a kristálycukrot! Pár perc elteltével dobjuk bele az almaszeleteket. Közepes lángon fedő nélkül kb. 15 percig süssük az almákat! „Testi épségük és alakjuk védelmében” a lehető legkevesebbet kevergessük!

4.      A tűzről levéve óvatosan tegyük az almaszeleteket egymás mellé úgy, hogy nagyjából rés nélkül lefedje a sütőforma alját. Ezután öntsünk rá a karamelles léből (Ha túl sok, nem kell mindet felhasználnunk, mert elázik a tészta. Ötlet: a leöntött cukros, almás folyékony vaj megdermedve remek lesz később pirítós kenyérrel.)! Tegyük be a sütőbe, amíg elkészítjük a tésztát.

5.      A tészta összetevőit öntsük össze egy tálba és annyi vizet adjunk csak hozzá, hogy rugalmas, de nem ragadós tésztát kapjunk. Nyújtsuk ki a tésztát egy kicsit nagyobbra, mint a tortaformánk, hogy a széleken több tészta maradjon.

6.      Vegyük ki a sütőből a tortaformát és helyezzük rá a tésztát az almákra. A széleknél próbáljuk meg egy kicsit betömködni a tésztát.

7.      Tegyük vissza a sütőbe és 180 ^oC-on kb. 20-30 percet süssük.

8.      Ha megsült, fordítsuk ki a tortaformából!

Jótanács: A karamell ragacsossága miatt langyosan a legkönnyebb kifordítani a tortát. Ha a kifordításnál egy-két alma a tortaformában marad, óvatosan tegyük vissza a tortára!