Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
home
asdsa
támogatóink

Lángos a javából

2012. 07. 23.

tabla_tarteFlambe.jpgTarteFlambe-2.jpg

Lehet Elzászról anélkül mesélni, hogy a szemrevaló tarte flambée-val (ejtsd tárt flambé) kapcsolatos élményeinket elhallgatjuk? A legjobban ennek az ételnek a szellemisége tükrözi a régió igazi valóját: egyszerű, finom és mellőz minden felesleges flancoskodást. A német néven flammekueche-ként ismert tüzön sült lángos megérdemelné, hogy az UNESCO önmagában is a világörökség részévé nyilvánítsa. Nevével ellentétben, szó sincs flambirozásról, a flamme szó a lángok közti sütésről árulkodik.

Az autentikus elzászi tarte flambée vidéki étel, melyet messziről elkerül minden burzsoá életérzés. Ez a félig német, félig francia lángos öt közismert variációban híresült el, de a tradicionális verzió, melyre feltétként fromage blanc, crème fraiche, hagyma és lardons kerül, verhetetlen. A tarte flambée olyannyira büszke népies eredetére, hogy a tüzes lángost még éttermekben is kézzel illik enni, az evőeszköz szentségtörésnek számít.

A ‘30-as években a falusi emberek 2-3 hetente sütöttek kenyeret. Ez idő tájt a kenyérsütés ünnepnek számított. Minden alkalommal egy kisebb adag kenyértésztát félretettek és vékonyra nyújtották. A begyújtott fatüzelésű kemence eleinte olyan meleg volt, hogy kenyeret nem lehetett benne még sütni, várni kellett, míg a hőfok valamennyit enyhül. A forró kemence melege sem veszett kárba, a körülmények pont ideálisak voltak a tarte flambée kisütésére. A lángos 2-3 perc alatt meg is volt. A széleit a lángok rendszerint megkapták, így a fekete részeket levágták és téglalap alakú szeletekre vágva kínálták.

Kereskedelmi forgalomba hozataláig a ’60-as évekig várni kellett, bár gasztro-történeti forrásokból ismert, hogy már előtte is léteztek olyan falusi fogadók, melyek kizárólag szombaton és vasárnap nyitottak ki és szolgáltak fel házi készítésű tarte flambéet. Ezek a helyek ma aranyat érnek.

 

Hozzávalók a tésztához:

1 teáskanál szárított élesztő

300 g finomliszt

100-125 ml langyos víz

1 teáskanál só

 

Hozzávalók a feltéthez:

2 evőkanál olívaolaj

2 fej vöröshagyma

250 g túró (fromage blanc)

200 ml 20%-os tejföl (crème fraiche helyett)

200 g angolszalonna vagy fekete erdei sonka (lardons helyett)

Egy kevés bors

 

A tészta elkészítése:

1. Egy nagy keverőtálban elvegyítjük a lisztet, a sót, az élesztőt és a vizet, majd összedolgozzuk, hogy lágy tésztát kapjunk. Lefedett edényben 2-3 órát állni hagyjuk.

2. A tésztát egy enyhén kilisztezett deszkán kinyújtjuk és egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük. 180 fokon, 10-15 perc alatt félig megsütjük.

 

A feltét elkészítése:

1. Az olajat felforrósítjuk és a hagymát üvegesre főzzük.

2. A szalonnát/sonkát rádobjuk és megpirítjuk a hagymán.

3. A túrót a telföllel összekeverjük, egy kevés borssal fűszerezzük, majd a hagymás szalonnát hozzáöntjük és összekeverjük.

4. A feltétet a tésztára tesszük és 160 fokon körülbelül 30 percet sütjük.


Szólj hozzá!

Címkék: előételek klasszikus főételek húsok tejtermékek burgundia champagne lotaringia elzász

A bejegyzés trackback címe:

http://lacuisine.blog.hu/api/trackback/id/tr934673021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.