home
asdsa
támogatóink

Rémtörténet - A csiga

2011. 12. 01.

Mindenkinek megvan a maga rémálma, nekem például az, hogy mogyoróvajas-banánpürés sült szendvicset eszem, aminek még a gondolata is elviselhetetlen számomra, mióta egyszer megkóstoltam, noha nagy kedvencem, Elvis Presley sokszor evett ilyet.

Bele is halt.

Másoknak a csiga a rémálma: egyszerűen képtelen vagyok elképzelni olyan fenyegetést, amelynek hatására anyám hajlandó lenne megkóstolni. Ha az ő konyhájában készítem el a csigaragut, akkor nem elégedett volna meg azzal, hogy kidobja az összes edényt és evőeszközt, amellyel kapcsolatban felmerülhetett a gyanú, hogy érintkezett a teremtményekkel, hanem fertőtlenítés után újrafestette volna a konyhát és a biztonság kedvért talán papot is hív, hogy szenteltvízzel űzze el a fazékban elhalálozott csigák kísértő szellemeit.

A csiga olyan kulturális törésvonal, amelynek egyik oldalán a francián állnak, a másik oldalán az egész világ. A franciák azonban szívesen mennek szembe a világgal, ezt Napóleon óta tudjuk, s ha a harctéren alul is maradnak, a konyhában nemigen. A csiga azonban a francia konyha rajongóinak is meredek, ezt az ártatlan kis csúszómászót – vagy inkább csak csúszót – nem kedveljük, pedig vele szocializálódtunk, hiszen az óvodákban a csiga az egyik kedvenc illusztráció. (la cuisine - a cikk ízelítő Marton Levente Konyhanyelv c. könyvből)

Hozzávalók:

2 kg élő éticsiga

2 hagyma

0,5 kiskanál görögszénamag

0,5 kiskanál pirospaprika

3-5 gerezd fokhagyma

1 dl fehérbor

1 dl paradicsompüré

1 csokor petrezselyem

3 dl erős ecet

3 evőkanál só

feketebors, olaj

Elkészítés:

1. Az igazi munka a csiga előkészítése, nem pedig az elkészítése. Először is meg kell fogni a csigákat, ami nem túl nehéz, tekintettel a sebességükre, de nem mindig és mindenhol fordulnak elő, hanem főleg eső után, erősen kertes vidéken. Ha megvannak a levadászott csigák, akkor készítsünk egy istállót nekik: papírdobozba ne tegyük, mert kirágják. Én abba tettem, a fürdőszobában, és amikor egyik éjszaka álmosan beléptem, a villanykapcsoló helyett egy csigát érintettem meg, amitől eztán egyből felébredtem. Egy fadoboz kell, amit át kell lyuggatni, és a tetejére nehezéket kell tenni. Ennek híján egy nagy tésztaszűrőt tegyük egy egdénybe, és fedjük le egy fröccsenésgátlóval – nálam működött.

2. A csigákat 5-6 napig kell előkészíteni. Az első két napban lisztet adunk nekik, hogy szépen kitisztuljanak. Az utolsó 3 napban semmit sem adunk nekik, hogy pláne kitisztuljanak. Egyes javaslatok szerint ez a fázi 5-7 napig is trathat, de tapasztalataim szerint ez jelentősen megnöveli a csigák elhalálozásának mértékét.

3. Az elkészítés napján a csigákat lemossuk, aztán fővő vízbe dobjuk őket egy percre. Ezzel viszonylag gyorsan a mennybe segítjük őket. Ezután egy tűvel kihúzzuk a házukból, a fekete részüket levágjuk, és hideg ecetes-sós vízbe áztatjuk egy fél órára (1 dl ecet–1 evőkanál só). Ettől habzani fognak, és kezdenek megszabadulni a nyálkától. A folyamatot kétszer ismételjük meg, amíg a habzás csillapodik, és víz már nem nyálkás. Vagy csak kicsit.

4. A hagymát a pirítsuk meg egy edényben – lehetőleg kuktában –, a végén egy percig pirítsuk vele a görögszénamagot és az összezúzott fokhagymát, adjuk hozzá a pirospaprikát, keverjük el, következik a paradicsompüré, aztán a csigák és a bor. Sóval óvatosan bánjunk, inkább a végén sózzuk, ha kell.

5. Fedjük le és főzzük 3-4 órán át, de a kuktában is kell neki kb. 2 óra. Mikor már puha, keverjük hozzá a felaprított petrezselymet. Friss fehér kenyérrel tálaljuk.

A görögszénamag nagyon illik a csiga legelőízéhez: úgy fűízű, ahogy az osztriga tengerízű. Friss fehér kenyérrel együk, és a felhasznált fehérborral öbögessük le, és örüljünk, hogy ledöntöttünk egy társadalmi gátlást.

 

2 komment

Címkék: franciaország klasszikus átlagos költségvetésű

A bejegyzés trackback címe:

https://lacuisine.blog.hu/api/trackback/id/tr993407479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.12.06. 11:16:38

Csigát nem csak a franciák esznek, és pláne nem csak ők ették, a csiga tradicionális népétel volt sokfelé, viszonylag újkeletű ez a finnyáskodás.

"Csak a közönséges kerti vagy mezei csigát szokás a konyhán elkészitve fölhasználni. Ez mindaddig jó, míg házában tartózkodik, t. i. késő ősztől tavaszig; – ha az idő átmelegszik, házából kibuvik és uj életet kezd.
A megjelölt időben a csiga igen kövér, mert télire mintegy eleséggel ellátni igyekszik magát, s hosszú álmára előre gondoskodik, minthogy ezalatt nem táplálkozik. – A csiga kedvelt eledel, bár nehéz emésztésü és csakis egészséges gyomornak való. – Nagyon hasznos, betegek számára, húsából erős levest főzni, mi legnagyobb érdeme"
Dobos C. József, 1881.

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2012.01.22. 20:23:43

Imádom a csigát, főleg burgundi módra.
(Most fedeztem fel ezt a blogot, érdekes.)
süti beállítások módosítása