Nem tehetjük kezünket a palacsinta-flambírozás tűzébe, hogy ez a történet megesett-e, de erősen igaznak tűnik: a crêpe Suzette ugyanúgy tévedésből született, mint a Tatin-torta, és ugyanúgy híressé is vált.
A palacsinta nagy hagyománnyal bír Franciaországban, s bár fáj, de való: ez a hagyomány régebbi, mint a mi palacsintatörténelmünk, noha a miénk se lebecsülendő. A crêpe valaha luxuscikk volt, mert vaj, cukor, fehér búzaliszt kellett bele, csupa olyan hozzávaló, amely csak módosabb házaknál fordult egyszerre elő. A palacsintamesterek – crêperiens – a gyarmati áruknak köszönhetően fahéjjal, vaníliával, rummal ízesítették a zsebkendő nagyságú és vékonyságú palancsintákat, de a legnépszerűbb változat a crêpes Suzette lett.
Önkéntelen kitalálója Henri Charpentier volt, aki 1895-ben alig 16 évesen a Monte Carlo-i Café de Paris pincérinasa volt. Ügyes inas lehetett, mert rábízták Edward walesi herceg, későbbi angol király kiszolgálását, aki a korabeli úri szokásoknak megfelelően a telet a francia Riviérán töltötte. Charpentier a divatnak engedelmeskedve a trónörökös és társasága előtt készítette el a palacsintákat, de bármilyen ügyes is volt, egy kis malőr becsúszott: felborult egy üveg Grand Marnier narancslikőr és lángba borította az éppen elkészített palacsintákat. A fiú hidegvéréről tanúskodik, hogy a lángoló, fátyolvékony palacsintákat összehajtotta, és rezzenés nélkül átnyújtotta a felvillanyozottan figyelő trónörökösnek, s Edward azt egyből elnevezte a kíséretében lévő Suzette nevű hölgyről. Azt már nem tudjuk, hogy Suzette ki volt, de a felesége biztosan nem, mert őt Alexandrának hívták, és semmiféle édességet nem neveztek el róla. (la cuisine - a cikk ízelítő Marton Levente Konyhanyelv c. könyvből)
Hozzávalók:
25 dkg liszt
3 tojás
8 dkg porcukor
5 dl tej
5 dkg olvasztott vaj
csipet só
vaj a sütéshez
2 narancs
10 dkg cukor
5 dkg vaj
5-6 evőkanál narancslikőr
Elkészítés:
1. A tészta össze hozzávalóját tegyük turmixgépbe és mixeljük össze. Lágy tésztára lesz szükségünk, ami könnyen szétterül a serpenyőben, így ha nem elg folyós, akkor adjunk még hozzá egy kevés tejet vagy olvasztott vajat. Hagyjuk 30 percig pihenni a hűtőben.
2. Egy nagy serpenyőt kenjünk ki olvasztott vajjal, és süssük meg a palacsintákat. Minden palacsinta előtt vajazzuk ki a serpenyőt, és igyekezzünk minél vékonyabbakat sütni. Kaphatók kis fapálcák, amelyekkel gyorsan szétkenhetjük a tésztát, hogy olyan legyen, mint tánc közben a bibiliai Salomé körül lengő fátyol.
3. Tegyük félre a kisütött palacsintákat, a serpenyőben pedig olvasszuk fel a cukrot, öntsük hozzá a narancsok kifacsart (esetleg átszűrt) levét, a vajat és a vékonyan lereszelt narancshéjat. Karamellizáljuk pár percig, aztán hajtogassuk össze a palacsintákat, dobjuk a narancsmártásba, locsoljuk meg a narancslikőrrel, és lobbantsuk lángra.